2014. július 14., hétfő

37 BTS: Igazi kedvesség

Jimin POV

Kint még meleg volt a sötét esőfelhők ellenére, míg itt bent a szobában már kellemesen hűvös a légkör. Mindenki befeküdt a helyére, még Suga hyung is, pedig ô nem is csinált semmit egész nap.
- Ha elmentek fürdeni, kérlek, ne egyesével menjetek, mert akkor az utolsóknak lehet nem marad meleg víz - közölte velünk V anyukája.
Hát nekem ott van Jin, szóval mi ketten meg vagyunk. Huh?...Ketten?... K-Ketten fogunk menni fürdeni!? Rám kacsintott a szerencse!
- JungKook, ha szeretnél gyere velem - szólt mellettem Jin, mire kizökkentett az örömömből. Ez tényleg megrázó volt számomra. Hogy kínálhat fel egy ilyen lehetségeset JungKookienak?...
- Ha szeretne, mehet Hoseokékkal is - jelentettem ki a témához hozzáfűzve. S egy újabb szerencsés kacsintást kaptam oda fentről, mert JungKook Hoseokékat választotta.
- Várjatok! Ti ketten együtt nem mehetek - rázta fejét RapMon hyung.
- Ígérem kézben tartom a dolgokat - mosolygott Jin, megmentve a fürdőzésünket és JungKookék után már mehettünk is.

Megengedtük a csapokat a kádba. A víz csobogásának kellemes hangja teljes mértékbe segített a romantikus hangulat megteremtéséhez.
- Csússz beljebb! - utasítottam, mire Hercegnőm feljebb húzta a lábait és azok közé másztam be a kádba. - Így jó? - térdeltem fel és mögötte két kézzel megtámasztottam a csempét. - Így... Kényelmes lesz? - suttogtam, majd a vágyaimnak eleget téve, megcsókoltam SeokJint, aki az érintéseim közben szemeit lehunyva aprókat bólintott. Vizes karjaink összefűzték még száraz testünket, mire ajkaink is nedvesebbé váltak nyelveink ölelkezésétől. - E-Ez jobb, mint gondoltam - eresztettem el egy leheletnyi nyögést Jinnel együtt.
Éreztem magamon, hogy kéjvágyó mosolyommal együtt nézek végig az előttem lévő meztelen és vézna testen. Ujjaim Jin combjára tévedt, majd simogatni kezdtem, egyre inkább az intim területeit érintgetve. Az én szerelmem némán figyelte, ahogy a kezemmel kényeztetem ôt. Közben együtt hallgattuk a kád meleg vízének fodrodását.
Egyik kezem véglegesen Jin méretes nemi szervén maradt és kis masszással együtt ingereltem ôt, miközben nyakát a csókjaimmal leptem el. Leírhatatlan érzés uralkodott el bennem, amiért a kis fürdő négy fala visszhangozta a Hercegnőm nyögéseit.

Jimin POV's END

- Pedig azt ígérte, kézben tartja a dolgokat...
- Ilyenekben nem lehet bízni Jin hyungba.. Jimin rossz hatással van rá.
- De ha tényleg azt csinálják, én nem, hogy kádba nem megyek be, hanem még a fürdőszobába se - hallgatózott Suga és RapMon a folyóson, miközben bent hevesen zajlottak az érintkezések.
- Asszem' túl lőttem a célon.
- Eléggé... - felelte Jin egy heves csókolózás után vizes és kócos hajjal. - Most már higgadj le.
- De hogyhogy te kibírod ezt? Nekem már kemény...
- Engem már este elintéztél a tudtomon kívül.
- Azért bocsánat... Nem volt szabad az ujjaimat használni.
- Így van. Nem szeretem.
- De ha mást dugok be, azt szereted, nem?...
- H-Hogy kérdezhetsz ilyen dolgokat? - pirult el Jin, mire ez az arckifejezés megdobbantotta Jimin szívét.
- Hercegnő... - emelte fel szerelme egyik lábát és közelebb férkőzött.
- Jimin?...
- Kicsit... fojtsd el azt az édes hangod - nézett le és merev testrészét becsúsztatta a vágyott helyre.
- N-Ne csináld! - kapott Jimin vállaihoz, majd ajkaiba harapott, ahogy a fiú mozogni kezdett benne, és a mélyebb idegpontokat már kezdte is folyamatosan, megállás nélkül ingerelni.
- Gyors leszek. Tényleg csak gyorsan... - kínlódott magával Jimin, míg végül egy kifejezetten gyors tempóra állt be, és apró szüneteket sem engedett meg maguknak.
- N-Ne! - nyögött fel Jin hangosan és lejjebb süllyedt. - Jimin... - kezdett mozogni a teste a kegyetlen lökésekre. - M-Megütlek... - emelte fel kezét fenyegetően, mire Jimin mindkét csuklóját reflexből leszorította neki. - Hé! Ezt most csak úgy mondtam - nyögdécselt folyamatosan. - Nem lennék rá képes, hogy megüsselek úgy. E-Engedj el... - csúszott egyre lejjebb és lejjebb. - F-Fáj...
A víz hangosan hullámzott és csapódott a kádszéleinek, a fürdőszobát ez a hang lepte el Jin fájdalommal teli nyögéseivel együtt. Nem volt képes élvezi a kialakult helyzetet, csak szenvedett. Hiába a szavai, Jimin nem figyelt rá. Az ifjabbik félig lehunyt szemekkel gyönyörködött a látványba, ahogy az alatta lévő test remegve egy ritmusban mozog vele.
- Elég! - szólt hangosabban Jin, amiért elege lett a szenvedésből. - Engedj! - a hideg csempéhez kezdett egyre jobban simulni hátával, de közben folyamatosan fogadta a lökéseket. - Fáj!
Jin hirtelen megfordult, és egy nagy, kínnal teli hangot hasított ki magából. Jimin továbbra se, egy másodpercre se állt le, amit a másik végkép nem értett. Ha hátat fordít neki, az teljes mértékben azt jelenti, hogy nem akarja. Jin már nem bírta felfogni ezt a fajta erőszakot. Az akaratos énekes az eddig szorított csuklókat tovább tartotta görcsösen. A Hercegnő mégis mozgatni tudta a karjait, és a csempére emelte őket, majd arcát elrejtette a segítségükkel. Folyamatosan csúszott lejjebb, majd zokogni kezdett. Sírt, miközben ugyan azokat a szavakat kiabálta. Már lábai sem bírták, végig a kádhoz dörzsölődtek. Erejét vesztve esett volna össze, de ebben a hátára simult fiú megakadályozta.
- Jin... Most... - lihegett és párja haját elől feltúrta.
A Hercegnő érezte, hogy a homlokán lévő ujjak megremegnek, és ezzel egy időben az ifjabbik belé is élvez.
Némán viselte el a végső lökést. Egy hang se jött ki hangszálaiból. Nagy lélegzeteket vett tátott száján keresztül, miközben Jimin felszabadultan bújt hozzá.
- Jin?...
- Hagyj... békén!... Menj ki! - mondta szaggatottan, halkan zokogva.
Jimin előrébb hajolt, hogy lássa Hercegnője arcát, de csak a vörös ajkak voltak a karjainak takarása nélkül.
- Hagyjál békén! - ismételte sokkal határozottabban, mire Jimin megijedt.
Amennyire csak lehetett, óvatosan húzta ki magát Jin megerőltetett hátsófeléből. Miközben Jimin gyorsan öltözni kezdett, figyelte a kádban térdelve maradt zokogót, aki lassan egyik kezével a fájós részéhez nyúlt, és érezte a belé került testnedvet.

Az alacsony fiúnak igazán rosszul esett, hogy amint kilépett az ajtón RapMon tornyosult előtte, szigorú szempárral.
- Jin hyung?
Jimin már mondta volna, de szégyen érzete miatt egy hang se jött ki a belőle. Elnézett és a háta mögé mutatott, hogy Jin még bent van.
- Miért nem jön ki? - érdeklődött Suga és Jimin tekintetét pásztázta, várva a választ.
- A francba, tudtam, hogy rátok kellett volna nyitnom!
RapMon egy szót se várt többet. Berontott az ajtón és nyitva hagyta Suga és Jimin előtt, míg ô a kádhoz sietve lépkedett. Jin háttal volt, a csempézett padlón ült, alsó felét egyetlen egy gyűrött törölköző takarta, de nem összekötve, hanem csak ráterítette. Testén még vízcseppek csordogáltak lefelé, nem rég szállhatott ki a fürdővízből, amit most a lefolyó sietősen nyel el. Feje a karjaira volt hajtva, ami meg a kádszélére összefűzve nehezültek.
- Jin hyung... - guggolt le mellé RapMon és száraz kezét az idősebbik széles hátára emelte. A szólított oldalra pillantott;
- Bocsánat - szólt és egy apró könnycsepp folyt ki szeméből. - Az én hibám volt.
- Nem. Nem kell bocsánatot kérdned, Hyung.
RapMon még maga se tudta, mit mondjon vagy mondhat. Az idősebbet kezdte simogatni, miközben vagy hétszer átfutott rajta a hideg a látványtól. Jin előtte hullajtja a könnyeit, meztelen testtel, amin piros foltok szúrtak szemet, főleg a csuklói voltak erős színben.
- Ezt akartad elérni? - kérdezte Suga Jimintôl, neki dőlve az ajtófélfának.
- Mit csináljak?
- Engem kérdezel? Hát menj oda és kérdezd meg tőle, hogy jól van-e, hátha kinevet... Szégyellheted magad.
- T-Tudom - mondta, majd elhatározva magát lépegetett Jin felé.
- Jimin? - nézett fel RapMon, majd átadta a helyét, hogy a bajt okozó fiú guggoljon le a bántalmazottja mellé.
- SeokJin... Én... - nézett a Hercegnő sírós szemeibe. - Én... - dadogott. A szerelme kifejezéstelen arca megrémíti. - Jin, én sajnálom! - tört ki belőle és azonnal átölelte a vézna testet.
- Hé! Finomabban... - szólt RapMon Jin háta mögött állva.
- Jimin... - szólalt meg hirtelen a Hercegnő, mire a párja gyorsan visszaült sarkaira. - Nem haragszom rád.
- Jin hyung túl kedves vagy! - szólt RapMon. - Vagy csak túl fáradt lehetsz, és nem tudod, miket beszélsz - guggolt le. - Szeretnéd, hogy be vigyelek a szobába?
- Ha elbírsz - suttogta teljes szerénységgel, majd a leader felemelte ôt a padlóról és olyan óvatosan vitte, mint egy igazi hercegnőt, még a törölköző sem csúszott le.
- Ohh Basszus! Mit csináltam!? - akadt ki magán Jimin és már ott tartott, hogy belevágja a fejét a kádba, de Suga hozzászólt;
- Ennyi vagy.
- Ahh Suga hyung, kérlek ne döfj karót belém.
- Pedig megérdemelnéd. Jin hyunggal ilyet tenni... Csodálom, hogy megbocsát. A helyében már rég eltűntem volna mellőled.
- De Jin...
- Furcsa.
- Nem, csak igazán kedves.


3 megjegyzés:

  1. Annyira nagyon nagyon szeretem ezt a ficit >__< ( Pedig jó pár éve nem olvastam yaoit, meg igazából nem a szívem legcsücske, de ez ntasztikus *-* ) Olyan jó változatos, sosem unom meg. ( Most kezdem el negyedszerre olvasni elölről ) Kicsit asszem rákartantam :D De szóval, remélem még sok-sok része lesz. Köszöntem Kia ^^

    VálaszTörlés
  2. Úristeeeeeenm..Áhhhh..nem találok szavakat.. Aaahhhh..ez nagyon jó volt. Kérlek siess a következő,résszel *------*

    VálaszTörlés
  3. Jimin hogy tehette már ezt? Csak arra kell neki Jin hogy kielégítse magát...

    VálaszTörlés